És újra Anglia!

Második alkalommal volt lehetőségük az MSK versenyzőinek az esős és néha szürke angol városába Loughborough-ba utazni, hogy összemérjék tudásukat és erejüket a világgal.
A csapat 5 versenyzője vett rész a 9. ugróköteles világbajnokságon együtt 17 ország több mint 1000 versenyzőjével. Bánhegyi Hanna, Hanuszik Vica, Herczeg Sára, Kis Zsófia és a 12-14 évesek ifjúsági világbajnokságának csapatversenyén, valamint Hanna, Zsófi (Kis) és Vica ugyanezen korosztály egyéni versenyén való indulásra szerzett jogot. Csanálosi Zsófia a női Világ Mesterek Tornáján vett részt, ez az egyéni világbajnokságot jelenti.
A versenyt két hónapos felkészülés előzte meg, amikor is a héten több napon is 6-7 órát voltunk a “klimatizált” (aki járt már arra nyáron tudja mire gondolok) teremben. A lányok egy oroszlán akaratával küzdöttek napról napra, hogy majd ott és akkor megmutassák a világnak, hogy ők a legjobbak, tehát nagy reményekkel érkeztünk a versenyre.
A csapatverseny eredménye a duplaköteles összetettben ezüst érem.

Így továbbiakban már a “kislányokon” volt a világ szeme, és ez így is maradt. Jelentem a terv sikerült, mindenki fogja ismerni a nevüket, amikor majd két év múlva a felnőtt világbajnokságon szerepelnek. Fantasztikusan versenyeztek és az összes energiájukat kihozták magukból, hogy mindenki büszke lehessen rájuk, és azok is voltunk.
Mind a három a lány összetettben a legjobb 6 közé küzdötte magát.

Összetett eredmények:

Bánhegyi Hanna: 2. hely (30 mp: 1. hely, 180 mp: 1. hely, szabadon vál: 5. hely)

Kis Zsófia: 4.hely (30 mp: 3. hely, 180 mp: 10. hely, szabadon vál: 8. hely)

Hanuszik Vica: 6. hely (30 mp: 5. hely, 180 mp: 9. hely, szabadon vál: 14. hely)

Ezután már csak ámultunk és bámultunk a vegyes, illetve férfi, valamint később a női csapatok elképesztő gyakorlatain, és azon a tényen, hogy még mindig van kötélugrásban is új a nap alatt. Még mindig lehet gyorsabban, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy megtört a jég és átléptük a 100 jobb lábas lépés határát 30 mp-s gyorsasági versenyszámban (Ez fél perc alatt 200 lépést jelent!). Lehet többet: 450 tripla hiba nélkül, és olyan trükköket, amiket nagyon jó, ha az ember videóra vesz. Egy szó, mint száz sokat tanultuk!

Aztán újra szurkoltunk Csanálos Zsófinak (tripla: 7. hely, szabvál: 20, összetettben 30. helyezés).

Nagy volt a nyomás a vállán, hiszen itt volt a lehetőség, hogy bebizonyítsa, hogy páratlan tehetség a sportban és, hogy káprázatosan gyönyörű a technikája!
Csak, hogy egy ausztrál versenyzőt idézzek, aki nem mellesleg 3-szoros világbajnok “Zsófi te hihetetlen szépen ugrálsz, tátva maradt a szám, amikor néztelek és biztos vagyok benne, hogy az éremre sem kell sokat várni”, 2010. október 31-ig, amikor is az Európai Mesterek Tornája kerül megrendezésre, ahol Zsófi lesz az 5 versenyző közül az egyik, aki képviseli hazánkat!

A hosszú versenysorozat után még volt szerencsénk 4 napot Londonban tölteni, hála a szülőknek, akik pénztárcájukat nem kímélve lehetővé tették a gyerekek számára, hogy megnézhessék ezt a csodálatos várost és egy kicsit többet lássanak az országból!

Összegezve egy fantasztikus, jó hangulatú, eredményekkel és élményekkel teli útról tértünk haza.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített abban, hogy ezek az álmok valóra váljanak. Azoknak akik hisznek bennünk, anyagilag is támogatják céljainkat, szurkolnak nekünk. Kovácsné Farkas Zsuzsának, aki a szívünk és a lelkünk. A szülőknek, akik sok áldozat árán is megteremtik a lehetőség, edzésre, utazásra, fellépésre. Ezúton is szeretnénk gratulálni fantasztikus gyerekeikhez! Természetesen végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a lányoknak, hogy megajándékoztak minket ezekkel az élményekkel! Köszönjük és csak így tovább!
Tudjátok:”Go hard or go home”! 🙂
/Kovács Juca/